Az önkormányzat rendeletei elérhetők a következő hivatkozásra kattintva :
https://or.njt.hu/onkorm/-:16:3132:-:-:1:-:1:-/1/10

______________________________________________________________________

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (V. 19.) rendelete  FELPÉC Község ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

https://felpec.hu/hu/onkormanyzat/helyi-epitesi-szabalyzat-es-szabalyozasi-tervek1/

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felpéc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (III.14.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

https://felpec.hu/hu/onkormanyzat/telepuleskep/

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023.(II.21.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

Felpéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdésben és a 26. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a talajterhelési díjról az alábbi rendeletet alkotja:

 

1. Általános rendelkezések

 

1. § Az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed Felpéc község közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély hatálya alá tartozó szennyvízelvezetést alkalmazó kibocsátóra, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) kibocsátó: az a személy és szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés körébe tartozó szennyvízelhelyezést – ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is – alkalmaz;

b) műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: az önkormányzat tulajdonában álló szennyvízcsatorna (szennyvízelvezető törzshálózat), amely műszaki kialakításánál és elhelyezkedését tekintve lehetővé teszi a házi szennyvíz-hálózat rácsatlakozását;

c) települési folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton vagy szennyvíztisztító telepen keresztül;

d) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem;

e) egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

 

2. A talajterhelési díj mértéke, bevallása, megfizetése és adatszolgáltatás

 

3. § (1) A talajterhelési díj számításának szabályait a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény (a továbbiakban: Kdt. tv.) 12. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) A talajterhelési díj alapját a Kdt. tv. 12. § (2) bekezdése határozza meg.

(3) A talajterhelési díj egységdíjának mértékét a Kdt. tv. 12. § (3) bekezdése határozza meg.

(4) A területérzékenységi szorzó mértéke Felpéc község közigazgatási területén a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján: 1,5.

4. § (1) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettsége keletkezését, valamint a várható talajterhelési díj előlegét első ízben, ha a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, az üzembe helyezését követő 90 napon belül jelenti be az illetékes önkormányzati adóhatóságnál.

(2) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal szűnik meg, amely napon:

a) a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt;

b) a vízszolgáltatás igénybevétele a szolgáltató igazolása szerint megszűnt.

 

5. § (1) A kibocsátó köteles a Kdt. tv. 11. §-a alapján talajterhelési díjat fizetni.

(2) A talajterhelési díjat az önadózás szabályai szerint a kibocsátó állapítja meg, vallja be és fizeti meg az önkormányzat talajterhelési díj beszedési alszámlája javára, melynek száma: 11737007-15370316-03920000.

(3) A talajterhelési díj bevallási kötelezettségét a kibocsátó az 1. mellékletben foglalt bevallási nyomtatványon teljesíti.

(4) A talajterhelési díj bevallására és megfizetésére e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Kdt. tv. 21/A. §-a az irányadó.

(5) A talajterhelési díj bevallására, megfizetésére az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításhoz és a beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi, mely a Kdt. tv. 21/B. §-ban foglaltak szerint használható fel.

 

6. § (1) A települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője az adóhatóság részére adatot szolgáltat:

a) a tárgyévet követő év február 28-ig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiséggel;

b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről.

(2) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására és a bevallások ellenőrzésére használja fel az illetékes önkormányzati adóhatóság.

3. Kedvezmények, a talajterhelési díj megfizetése alóli mentesség

7. § Kedvezmények:

a) a talajterhelési díj alapja csökkenthető a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével a Kdt. tv. 12.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint,

b) a talajterhelési díj alapja csökkenthető a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti, a Kdt. tv. 14.§-ban meghatározott elhelyezése esetén.

 

8. § Mentes – kérelemre – a tárgyévre a talajterhelési díj megfizetése alól:

a) az egyedülálló 70 év feletti kibocsátó, akinek nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900%-át;

b) az a kibocsátó, akinek méréssel igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 10 m3-t;

c) az építkező telektulajdonos, az épület használatbavételi engedélye kiadásáig – ide nem értve azt az esetet, amennyiben a használatbavételi engedély kiadása előtt az épületben az életvitelszerű ottlakást bármely személy megkezdi;

d) az a kibocsátó, akinek az ingatlanán (telkén) lakóépület, építmény nincs, és a vízellátást kerti csap, illetve kút biztosítja.

4. Záró rendelkezések

9. § (1) E rendelet 2023. március 1-én lép hatályba.

(2) A díjfizetési kötelezettségről szóló bevallást első ízben e rendelet hatályba lépésétől 2023. április 30-ig terjedő időszakra kell benyújtani 2022. május 15-ig.

1. melléklet az 5/2023.(II.21.) önkormányzati rendelethez

Felpéc Község Önkormányzata

Adóhatósága

BEVALLÁS
a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó TALAJTERHELÉSI DÍJHOZ

 

I. A díjfizető (kibocsátó):

Neve: ..............................................................................................................................................

Születési neve: . ...............................................................................................................................

Születési helye: .................................... ideje (év, hó, nap): ..............................................................

Anyja születési családi és utóneve:.. ............................................. ....................................................

Adóazonosító jele: ............................. Adószáma (vállalkozás esetén): ..............................................

Lakóhelye: .............................................................................................................. (város/község)

………………………………… (közterület neve), .........................(közterület jellege) ............. házszám .......... épület ......... lh. …….. emelet ......ajtó

Levelezési címe: ..................................................................................................... (város/község)

………………………………… (közterület neve), .........................(közterület jellege) ............. házszám   .......... épület ......... lh. …….. emelet ......ajtó

Telefonszáma:……………………………., e mail címe: …………………………..

 

II. A díjfizetéssel érintett ingatlan

Címe: 9122 .Felpéc, ………………………………….….utca ................. házszám

Helyrajzi száma:………………………………………….

 

III. Az ingatlan tulajdonosának (akkor kell kitölteni, ha nem azonos a díjfizetővel):

Neve: ..............................................................................................................................................

Születési helye: .................................... ideje (év, hó, nap): ...........................................................

Anyja születési családi és utóneve:.. ............................................ .................................................

Lakóhelye: .............................................................................................................. (város/község)

………………………………… (közterület neve), .........................(közterület jellege) ............. házszám .......... épület ......... lh. …….. emelet ......ajtó

Levelezési címe: ..................................................................................................... (város/község)

………………………………… (közterület neve), .........................(közterület jellege) ............. házszám .......... épület ......... lh. …….. emelet ......ajtó

 

IV. A díjfizetéssel kapcsolatos adatok:

1. A felhasznált (vízmérő alapján mért) vízmennyiség a tárgyévben: ................................................... m3

2. Locsolásra felhasznált vízmennyiség: ............................................................................................ m3

3. Szennyvízszállításra feljogosított szervezet által igazoltan elszállított szennyvíz mennyisége: ……… m3

4. A talajterhelési díj alapja

(1. sor csökkentve a 2. és 3. sorok összegével): .................................................................................. m3

5. A talajterhelési díj egységmértéke: ................................................................................................ m3

6. Területérzékenységi szorzó: 1,5

7. A számított talajterhelési díj (4. sor _* 5. sor _* 6. sor): ....................................................................... Ft

8. Fizetendő talajterhelési díj …………………………………………………...………………….…….Ft

 

V. Mentesség igénybevétele:

1. az egyedülálló 70 év feletti kibocsátó, akinek nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900%-át;

2. az a kibocsátó, akinek méréssel igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 10 m3-t;

3. az építkező telektulajdonos, az épület használatbavételi engedélye kiadásáig – ide nem értve azt az esetet, amennyiben a használatbavételi engedély kiadása előtt az épületben az életvitelszerű ottlakást bármely személy megkezdi;

4. az a kibocsátó, akinek az ingatlanán (telkén) lakóépület, építmény nincs, és a vízellátást kerti csap, illetve kút biztosítja.

 

 

Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a bevallásban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

 

Kelt, 20....... (év) …………….…....(hónap) ........ (nap)

 

……………………………

             aláírás

Csatolt okiratok felsorolása:

IV.1. igazolására: ………………………………………………………………………………

IV.2. igazolására: ………………………………………………………………………………

IV.3. igazolására:…………………………………………………………………………….…

V.1. igazolására: …… ………………………………………….………………………………

V.2. igazolására: ………………………….………………….…………………………………

V.3. igazolására: ……………………………………………..………………………………… 

V.4. igazolására: ………………………………………….………………….…………………

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Felpéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2021.(X.28.) önkormányzati rendelete a településrendezési szerződések létrehozásának szabályairól

Felpéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 28. § (1) bekezdésében és 30/A. §-ban foglaltak alapján a következőket rendeli el:

1. §(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed:

• a) a településrendezési eszközökben rögzített újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területen megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre vagy közműfejlesztésre,
• b) a helyi építési szabályzat egyes övezetek részletes szabályozási előírásaiban meghatározott esetre,
• c) olyan fejlesztő által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely közterület építését, átalakítását, felújítását, közműkapacitás-növelését igényli,
• d) a külterületi ingatlan belterületbe vonására, és
• e) egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre.

(2) Az újonnan beépítésre szánt területek tervlapja a helyi építési szabályzat részét képező belterületi rendezési terv részét képezi, amely tervlap mindenkor hatályos változatát a jelen rendelet függelékként tartalmazza.

2. §E rendelet alkalmazásában:

• 1. fejlesztési terület: az a terület, ahol a fejlesztés a rendezési tervi keretek között a szükséges műszaki infrastruktúra biztosítása mellett megvalósítható,
• 2. fejlesztő: adott fejlesztési területen a településrendezési eszközökben rögzített célokat megvalósító tulajdonos vagy a tulajdonos kötelezettségét átvállaló magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
• 3. közterület kialakítási terv (a továbbiakban: KKT): a fejlesztési területre készítendő olyan műszaki dokumentáció, amely a rendezési tervben kiszabályozott közterület műszaki infrastruktúra rendszerének kialakítását mutatja be,
• 4. jelentős mértékben átépítésre kerülő terület: az újonnan beépítésre szánt területeket ide nem értve a települési belterület,
• 5. településrendezési előszerződés (a továbbiakban: TRESZ): az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződés létrejöttét elősegítő dokumentum, mely jogerős hatósági engedélyek megléte nélkül, előzetesen rögzíti és biztosítja az adott településfejlesztéssel összefüggő beruházás főbb jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki paramétereit, a kötelezettségvállalásokat, előkészítve a településrendezési szerződés későbbi időpontban történő megkötésének sarkalatos feltételeit,
• 6. településrendezési szerződés (a továbbiakban: TRSZ): olyan közigazgatási hatósági szerződés, mely a településfejlesztési célok megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket, műszaki, jogi feltételeket és biztosítékokat rögzíti.

3. §(1) A rendelet hatálya alá tartozó esetekben a településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósítása a fejlesztőt terheli.

(2) A fejlesztő kötelezettségvállalásait az 5. §-ban vagy 6. §-ban szabályozott szerződésben szükséges rögzíteni.

(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során – az összevont telepítési eljárást kivéve – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § (1) bekezdés eb) és ec) pontjainak vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatók el:

• a) TRESZ,
• b) TRSZ,
• c) az állam vagy az önkormányzat kötelezettségvállalása, vagy
• d) magántulajdonban maradó út esetén az út tulajdonosának nyilatkozata arról, hogy az utat és a hozzá kapcsolódó közművet az épület használatbavételéig kiépíti és forgalomba helyezi.

(4) Az építésügyi hatósági használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során a Korm. rendelet 40. § (3) bekezdés és 54. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott rendeltetésszerű használathoz szükséges közműellátás és közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén elsődlegesen az alábbi bizonyítási eszközök fogadhatóak el:

• a) közműellátás vizsgálata esetén, amennyiben a közmű
  • aa) nem önkormányzati tulajdonban van, közműnyilatkozat, vagy
  • ab) az önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata, valamint
• b) közlekedési hálózathoz való csatlakozás vizsgálata esetén, amennyiben az út
  • ba) önkormányzat tulajdonában van vagy tulajdonába kerül, a polgármester hozzájáruló nyilatkozata, vagy ideiglenes illetve végleges forgalomba helyezési engedély, vagy
  • bb) magántulajdonban marad, ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezési engedély.

4. §(1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a TRSZ megkötését megelőzően a fejlesztő KKT-t készít az önkormányzat jóváhagyásával lehatárolt tervezési területre. A KKT készítése alól a Képviselő-testület felmentést adhat különösen akkor, ha

• a) a már meglévő, kiépített közterület nem igényel további infrastruktúra-fejlesztést,
• b) a közterület kiépítése, fejlesztése folyamatban van,
• c) közforgalom számára megnyitott magánút érintett, vagy
• d) a fejlesztő az adott településrész területén megvalósítandó közérdekű kötelezettséget vállal.

(2) A KKT jóváhagyásra benyújtandó az Önkormányzathoz. A KKT jóváhagyása tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(3) A jóváhagyott KKT az Étv. 30/A. (3) bekezdésében írt tanulmányterv részeként felhasználható. A KKT részeként a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési tervek is benyújthatók.

(4) A KKT-t elkészítése a fejlesztő kötelezettsége, amelynek során a fejlesztő köteles a tartalomnak megfelelő tervezési jogosultságú szaktervezőket e munkába bevonni. A KKT-t az 1. mellékletnek megfelelő tartalommal, és eljárásrendben kell elkészíteni.

(5) Az Önkormányzat egyetértése szükséges a jóváhagyott KKT alapján készített szakági terv engedélyezésre történő benyújtásához. Az e bekezdés szerinti egyetértés tárgyában a polgármester dönt.

(6) A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az Önkormányzatnál. Valamennyi, fejlesztő nevére szóló szakági engedélyterv a jóváhagyott KKT-val egyező műszaki tartalommal és az Önkormányzat előzetes írásbeli egyetértésével nyújtható be engedélyezésre. Az írásbeli egyetértés kinyilvánítása tárgyában a Képviselő-testület dönt.

(7) A KKT-ben rögzített műszaki tartalom érvényességi ideje addig tart, amíg a területre vonatkozó településrendezési eszközök változatlanok.

5. §(1) A TRESZ-ben a szerződés előszerződési jellegére tekintettel a fejlesztő és az Önkormányzat vállalja, hogy egymással legkésőbb az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges építésügyi hatóság engedélyének megszerzéséig végleges településrendezési szerződést (TRSZ) kötnek.

(2) TRESZ megkötése szükséges az alábbi esetekben:

• a) belterületbe vonás esetén,
• b) ha településrendezési eszköz módosítása szükséges egy olyan településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósítása érdekében, ahol a fejlesztés nagyságrendje, a fejlesztés településszerkezetre gyakorolt hatása vagy az érintett ingatlannak a fejlesztés hatása általi felértékelődése indokolttá teszi, vagy
• c) ha a településfejlesztési cél fejlesztő általi megvalósítására és a TRSZ megkötésére kizárólag településrendezési eszköz módosítását követően kerülhet sor.

(3) A TRESZ alapdokumentuma a (2) bekezdés b) és c) pont esetén a fejlesztés megalapozottságát rögzítő, fejlesztő által elkészített tanulmányterv.

(4) A TRESZ megkötésének nem feltétele a jóváhagyott KKT.

(5) A településrendezési eszközökben rögzített cél megvalósításával összefüggő használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás során szükségessé váló feladatok és kötelezettségek teljesítésére csak TRSZ alapján kerülhet sor. TRESZ alapján a fejlesztő csak abban az esetben kezdeményezhet használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárást, ha a TRESZ-ben a felek erről megállapodtak.

(6) A fejlesztési céllal összefüggésben nem adható ki tulajdonosi hozzájárulás a TRSZ megkötését megelőzően. A fejlesztő a tulajdonosi hozzájárulás kiadásának feltételeiről a TRESZ-ben az Önkormányzattal megállapodhat.

6. §(1) A fejlesztő a jóváhagyott KKT birtokában terjesztheti elő a TRSZ megkötésére irányuló kérelmét az önkormányzatnál a 2. mellékletben foglalt tartalmi előírásokkal.

(2) TRSZ megkötése szükséges az 1. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben, kivéve ha az 5. § (2) bekezdése szerint TRESZ megkötésére kerül sor.

(3) A TRSZ-ben a Fejlesztő által vállalt, és a fejlesztési területen létrehozott létesítmény és építmény rendeltetésszerű használatához szükséges hatósági döntésekben feltételként elő nem írt kötelezettség biztosítására a Fejlesztő megfelelő garanciát köteles nyújtani.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület álláspontja szerint a fejlesztés nincs összhangban az Önkormányzat településfejlesztési stratégiájával, településrendezési célokkal, vagy a településképpel, az Önkormányzat a szerződést nem köteles megkötni.

(5) Amennyiben a TRSZ a Fejlesztőnek felróható okból nem jön létre, és az Önkormányzatnak a fejlesztési terület beépítése kapcsán költségviselőként infrastrukturális beruházásokat kell megvalósítania, a beruházás teljes költéségét az Étv. 28. § (2) bekezdése alapján, önkormányzati hatósági határozatban az érintett ingatlanok tulajdonosaira kell hárítani.

7. §(1) A szabályozási tervben rögzített településfejlesztési cél megvalósítása előtt a függelékben szereplő újonnan beépítésre szánt területeken vagy a jelentős mértékben átépítésre kerülő területeken, illetve külterületi ingatlan belterületbe vonása előtt a szükséges kiszolgáló intézmények és infrastruktúra-fejlesztések kialakításához a fejlesztőnek hozzá kell járulnia.

(2) A fejlesztő az (1) bekezdés szerinti hozzájárulást a TRSZ-ben meghatározott mértékben köteles megfizetni az Önkormányzat részére.

8. §E rendelet a kihirdetése napján 18 órakor lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

1. melléklet

KKT tartalmi előírásai és eljárásrend

1. A külterületi KKT tervlapjainak léptéke 1:1000 – 1:250-ig változhat, a belterületi KKT legalább 1:500 léptékű.

2. A KKT tervlapjai az alábbi szakági terveket és dokumentumokat kell, hogy tartalmazzák:

• a) geodéziai felmérés: legalább a földmérési alaptérképnek megfelelő tartalommal, a szintkottázás szükség szerinti besűrítésével;
• b) útépítési helyszínrajz: az útépítési tervnek legalább a meglévő kiépített hálózatig kell terjednie. Az útépítési terven jelölni kell a teljes telektömb beépítésének terveit, valamint a létesítendő kapubejárók helyét, továbbá a járdatő tervezett szintjét is. Ha a csapadékvíz-elvezetés nem zárt csatornahálózattal történik, akkor annak megoldását is legalább itt be kell mutatni, ügyelve a telekbejáratokra is. Az akadálymentes közlekedés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani kell;
• c) hossz-szelvény(ek) és minta-keresztszelvény(ek) jogszabályban előírt részletességgel;
• d) csapadékvíz elvezetés: a felszíni csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek méretezése során hidrológiai, hidraulikai számításokkal kell igazolni a tervezett rendszer működésének alkalmasságát. A rendszert „csapadékvíz elvezetési koncepcióval" rendelkező területeken az abban előírtaknak megfelelően kell megtervezni és megvalósítani (nyílt vagy zárt);
• e) közműépítési helyszínrajz: a szorosan vett tervezési területen túl a tervnek legalább a meglévő hálózatok csatlakozási pontjáig; befogadó vagy táppontig kell terjednie. A tervnek tartalmaznia kell legalább a villamos energia ellátás, a közvilágítás, a zöldfelület kialakítás, a vízellátás és a csatornázás megoldását, valamint – amennyiben a tervezési területen arra lehetőség van – a gázellátás, telefon és kábelhálózat megoldását is;
• f) műszaki leírás: Ismerteti a műszaki infrastruktúrára (közművek, utak és egyéb műtárgyak) vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, valamint az alkalmazott műszaki megoldásokat alátámasztó számításokat és indokolásokat;
• g) költségbecslés (szakági tervező által készített);
• h) egyeztetési jegyzőkönyvek: a leendő út- és a zöldfelületek kezelőivel, valamint a közmű-üzemeltetőkkel folytatott egyeztetésekről. (A dokumentumnak igazolni kell, hogy a tervi munkarész bemutatásra került, azzal az érintett szolgáltató, kezelő egyetértett, a tervezési területen kívüli hálózatfejlesztési igény felmerül-e.) és
• i) tervezői nyilatkozat: a rendezési tervnek való megfelelőségről és jogszabályoknak való megfelelőségről.

3. A KKT-t a közös önkormányzati hivatal illetékes kirendeltségénél 8 példányban, tartalomjegyzékkel ellátva kell jóváhagyásra leadni. A dokumentációt elektronikusan is be kell nyújtani.

4. A benyújtást követően az önkormányzat formai vagy tartalmi hiányosság esetén a hiányzó munkarészek pótlására, tervek átdolgozására hívja fel a fejlesztőt.

5. A közös önkormányzati hivatal illetékes kirendeltsége részvételével egyeztető tárgyalást tarthat. Az egyeztető tárgyaláson elhangzott megállapítások, javaslatok alapján a terv kiegészítését kell kérni a fejlesztőtől.

6. A KKT kizárólag egyeztetést követően nyújtható be jóváhagyásra.

2. melléklet

TRSZ tartalmi előírásai és eljárásrend

1. A TRSZ szerkezeti tagozódása, kötelező tartalmi elemei:

• a) A szerződés tárgya
• b) A fejlesztési terület
• c) A településrendezés tartalma
• d) Általános rendelkezések
• e) Műszaki tartalom
• f) Az infrastrukturális létesítmények átadása
• g) Az infrastrukturális létesítmények építésével kapcsolatos követelmények
• h) Biztosíték és
• i) szükség szerinti egyéb rendelkezések

2. A TRSZ mellékletei:

• a) A jóváhagyott tanulmányterv vagy KKT,
• b) A fejlesztési terület településrendezési eszközök szerint vett lehatárolása, helyszínrajz, és kialakítása (jogerős telekalakítási engedély),
• c) A engedélyezett jogerős és érvényes hatósági határozatok, és hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentáció(k),
• d) Közműszolgáltatók, érintett útkezelők, a területen közösségi szolgáltatást végző szervezetek nyilatkozatai a közművek kiépítésének lehetőségeiről, megvalósítási feltételeiről és módjáról, valamint a kiépítendő közterület járműhasználhatósági, telekmegközelíthetőségi szempontjait illetően, és
• e) Meghatalmazások

3. A TRSZ tárgyának megvalósulását követően az alábbi dokumentumokat kell szükség szerint mellékelni, és az elkészült létesítmények műszaki átadás-átvételi eljárása előtt 4 példányban leadni a közös önkormányzati hivatal illetékes kirendeltségénél.

• a) megvalósulási dokumentáció a Fejlesztő, a kivitelező és a műszaki ellenőr által aláírva (nyomtatott és elektronikus (dwg/pdf) formában)
• b) jogerős vízjogi létesítési engedély
• c) jogerős vízjogi üzemeltetési engedély
• d) jogerős útépítési engedély
• e) műszaki átadási jegyzőkönyv
• f) üzembehelyezési jegyzőkönyv
• g) kivitelezői nyilatkozat
• h) műszaki ellenőri nyilatkozat
• i) tervezői nyilatkozat
• j) ivóvízvezeték nyomáspróba és vízvizsgálati jegyzőkönyv
• k) szennyvízcsatorna víztartási próba jegyzőkönyv
• l) talaj tömörségi vizsgálati jegyzőkönyv
• m) minőségi tanúsítványok
• n) igazolás „Előközművesítési keret“ befizetéséről

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Közművesítési és útépítési hozzájárulásról

(hatályos 2002. 01. 01-től):

 

51/2021.(IX.28.) Képviselő-testületi határozat

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi  LXXVIII. tv. 28. §  (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva Felpéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Felpéc község közigazgatási területén önkormányzati beruházásban, újonnan beépítésre szánt, illetve rehabilitációra kijelölt területen megvalósuló útépítés és közművesítés esetén fizetendő hozzájárulással kapcsolatban az alábbi döntést hozza:

1) Hozzájárulás fizetésére kötelezettek:

a) Önkormányzati beruházásban újonnan beépítésre szánt, illetve rehabilitációra kijelölt területen megvalósuló útépítés és közművesítés esetén egyenlő mértékben hozzájárulás fizetésére kötelezettek az út vagy közmű kiépítésével közvetlenül érintett valamennyi ingatlan tulajdonosai, valamint azon ingatlan-tulajdonosok, akik ingatlanán a közmű kiépítése, bekötése a szomszédos ingatlanon keresztül szolgalmi jog alapításával történik,

b) közös tulajdon esetén a tulajdonostársak a tulajdoni hányadaik arányában együttesen kötelezettek a hozzájárulás megfizetésére.

2) A hozzájárulás aránya:

    A fizetendő hozzájárulás aránya útépítés és közművesítés esetén egyaránt a teljes     beruházási költség 100 %-a.

3) Fizetési feltételek:

a)  Az útépítési és közművesítési hozzájárulás

50 %-át egy összegben, a beruházás megkezdése előtt, a hozzájárulás megfizetéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, 50 %-át pedig a beruházás műszaki átadását követően, legfeljebb 36 havi egyenlő részletben, kamatmentesen kell megfizetni. Ha az ingatlantulajdonos a részletfizetési kötelezettségének a határozatban előírt határidőre nem tesz eleget, a hozzájárulásból még hátralévő tartozását a Ptk-ban meghatározott mindenkori késedelmi kamattal növelve egy összegben kell megfizetnie.

b) Ha a beruházás több ütemben valósul meg, a hozzájárulást is a megvalósulás ütemében,

    illetve a tényleges igénybevétel alapján kell megállapítani.

c) Az ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonjogának bármilyen jogcímen történő átruházása esetén az új tulajdonost az eredeti feltételekkel terheli a hozzájárulás fennmaradó részének megfizetési   kötelezettsége.

4) Mentességek, kedvezmények:

a) Mentes a hozzájárulás megfizetése alól

aa) a Magyar Állam és az önkormányzat,
ab) vízvezeték, vagy szennyvízcsatorna kiépítése esetén azon ingatlan tulajdonosa, amelynek egészséges ivóvízellátása, illetve szennyvízkezelése - a létesítményre vonatkozó mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő és a beruházás megkezdése előtt megvalósított, rendeltetésszerű használatra alkalmas – közműpótló műtárgy (kút, egyedi szennyvízkezelő berendezés, stb.) útján megoldott,

b) az aa) és ab) pont alapján mentességben részesülő tulajdonosok ingatlanait a hozzájárulás mértékének megállapításánál figyelembe kell venni.

   5) Eljárási szabályok:

a) a hozzájárulás megállapításával kapcsolatos eljárásban út fogalmán a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 47.§ 7. pontjában, közmű fogalmán az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 68. pontjában, beruházáson a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 3.§ (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni,

b) újonnan beépítésre szánt területen helyi építési szabályzat részét képező belterületi szabályozási tervlap mindenkor hatályos változatát kell érteni,

c) rehabilitációra kijelölt területen (az újonnan beépítésre szánt területek kivételével) a települési belterületet kell érteni,

d) a hozzájárulás megállapításával kapcsolatos, egyedi önkormányzati hatósági határozat

meghozatalára átruházott hatáskörben a polgármester jogosult

e) e határozat rendelkezései 2022. január 1-től alkalmazandók.

Felelős: Kuglics Tamás polgármester

Határidő: folyamatos